Advent idején az Élet sója blog minden nap megörvendezteti olvasóit egy-egy írással. Ebben az évben az az ötletem támadt, hogy magyarokat keresek meg a világ legkülönbözőbb pontjain, akik szívesen írnak a lakóhelyük szerinti országok ünnepvárásáról, karácsonyi szokásairól, átvett és megőrzött hagyományaikról. Minden nap legyen meglepetés az ország, de annyit elárulhatok, hogy jönnek írások magyaroktól Ausztráliától, Spanyolországon át az USA-ig mindenhonnan. Tartsatok velem és a külföldön élő társaimmal a következő hetekben erre az ünnepi utazásra. Vonatra fel, s irány az első ország, Németország.
A blog írója férjével több, mint két éve él Németországban, pontosítva Baden-Württemberg tartományban. A hagyományok szempontjából ez fontos, mert Németország sokszínű tradíciókkal rendelkezik. Mások a szokások az Északi-tengernél, s mások Bajorországban. Azzal, hogy most a környezetemben tapasztalt szokásokat mutatom be, egyáltalán nem biztos, hogy az északon élők egyetértenének. Nem beszélve arról, hogy környékünkön jelentős a svájci hatás is.
A karácsonyi készülődés már novemberben megkezdődik, az üzletekben megjelennek a díszek, az akciók és az adventi naptárak. Nem véletlen, hogy szinte kultuszként tekintenek az adventi naptárra, hiszen azt egy német édesanya készítette el először gyermekének a XX. század elején, s innen kezdve vált egyre népszerűbbé.
Az advent első napján – helyenként egy-két nappal korábban – megkezdődnek a híres Karácsonyi vásárok, ahol kézművesek kínálják portékájukat,
baráti társaságok isszák a Glühwein-t, azaz fűszeres forralt bort és fogyasztják a finomságokat.
Itt is kapható a híres Dünnele, amelyről nemrég írtam ezen az oldalon. A karácsonyi vásárok kínálják a legfinomabb Lebkucheneket, azaz a német mézeskalácsokat. A vásárok minden településre elhozzák a karácsonyi hangulatot.
A másik nagy tradíció az adventi koszorú, amely szintén nem véletlen, hiszen az első adventi koszorút egy német lelkész készítette el 1839-ben. Valójában azon a koszorún 23 gyertyát helyezett el, s minden nap eggyel többet gyújtott meg. Ma már Németországban is csak a négy gyertyás változat él.
Az első gyertya meggyújtásával kigyúlnak a fények a házak körül is, bár sokkal visszafogottabbak ebben a környékünk lakói, mint a közeli Svájcban élők.
Érdekes, hogy december 6-án nem jön a Mikulás ezen a tájon, viszont az adventi időszakban szinte minden település elkészíti a saját karácsonyi jászolját.
Sokan ebben az időszakban a gyermekeikkel közösen sütnek apró süteményeket, vagy barkácsolnak ajándékokat a rokonoknak. Nagyon szeretik a vaníliás kiflit és a lebkuchent otthon is elkészíteni, illetve saját jászolt összerakni, amelyet majd a fa alá helyeznek.
Számomra igen érdekes volt hallani a német ismerősöktől a karácsonyi menüt. Baden-Württembergben a december 24-e már ünnep, azaz nincs munkanap, az üzletek is csak délig tartanak nyitva. Ezen az estén nagyon sokan templomba mennek, s mivel ők tartják az adventi böjtöt is, ilyenkor egy egyszerűbb menüt szolgálnak fel. Krumplisaláta és virsli, esetleg sajt fondü kerül az asztalra! Karácsony első napján jön az igazi menü, amely már nem mondható könnyűnek. Sok családnál ekkor libasült, gombóc (Knödel) és vörös káposzta kerül az ünnepi asztalra. Ilyen ebéd után már csak gyümölcsöt, vagy könnyű krémeket kínálnak.
Az ünnep második napján errefele az ünneplők jelentős hányada étterembe megy, ott találkoznak a családdal, s legtöbbször ilyenkor már halételeket vagy nyulat fogyasztanak. S persze ezen a napon már sokan elindulnak a közeli sírégiókba is, ahol majd az elkövetkező hetet töltik.
A karácsonyfa vásárlása volt az egyik legnagyobb élményem, mert végre a legszebb, legtökéletesebb fenyők közül választhattam. Talán ez nem véletlen itt a Fekete-erdő környékén. A fa pedig ontotta magából még két hét után is a csodás illatot.
A német díszeket időnként én giccsesnek tartottam, de igazán szépekre és különlegesekre is szert lehet tenni a karácsonyi vásárokon. Számunkra ilyen volt egy kölni vásárból származó dísz, amely fából van kifaragva és a kölni dómot ábrázolja. Próbálok majd szert tenni hasonlóakra, s egyszer készíthetek egy karácsonyfát, amelyen csak a különböző karácsonyi vásárokból származó díszek lesznek. Sajnos szaloncukor csak akkor díszeleghet a fán, ha Magyarországról érkezik, itt ugyanis nem lehet kapni.
Az ajándékok vonatkozásában megfigyeltem, hogy nagyon népszerűek az úgynevezett Gutschein-ok, azaz ajándékutalványok, amelyeket minden üzlet kínál. Sokan ajándékoznak ékszert és könyvet is.
Németországban nem nehéz a saját szokásainkat megtartani, hiszen azok igen hasonlatosak, általában egy tőről fakadnak. Itt is a Jézuska hozza az ajándékot 24-én este, s ekkor kerül feldíszítésre a fenyő minden otthonban. Az ünnepi készülődés pörgése után ezekben a napokban nyugalom ül minden településre. Csend és béke honol, hó azonban ritkán lepi el a tájat.
Frohe Weihnachten! – Boldog Karácsonyt!
Az adventi sorozat többi cikkéért kattints ide: Spanyolország, Toszkána, Finnország, Anglia, Hollandia, Svédország, Albánia, Írország, Dánia
Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd az Élet sója blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, s megosztjuk a tapasztalatainkat.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: