A mai design korszakban hajlamosak vagyunk elfeledkezni nagyanyáink étkészleteiről. Szekrényekben porosodnak, nem szívesen vesszük elő, mert nem lehet őket mosogatógépben mosni és persze féltjük is, mert egyetlen darab hiánya már komoly értékcsökkentő tényező a készletben. Miközben a legnagyobb érték a használatuk, ha nem is mindig, de alkalmanként.
Tekintélye van egy herendi étkészletnek, egy Zsolnay tésztás együttesnek
vagy egy hollóházi kávés szettnek.
Elegancia, tradíció, tekintély és tisztelet az, ami mindegyikükből sugárzik. Éppen azok a dolgok, amelyek sokszor elmaradnak a hétköznapokban, a hétvégéken és néha már az ünnepek során is. Nem marad erőnk, vagy egyszerűen csak mellékesnek érezzük, hogy mit és hogyan tegyünk az asztalra. Csak egyszer kell pedig megtapasztalni, milyen egy Zsolnay kávécsészében felszolgált kávé és egy herendi tésztás tányéron kínált sütemény mellett beszélgetni.
Meg fogtok lepődni! Elegánsabban fogjátok meg majd a csészét, kihúzzátok magatokat, s szégyellitek, hogy miért is nem öltöztetek fel kicsit ünnepibben. Mert ezeknek a porcelánoknak tekintélyük van, s tiszteletet vívnak ki maguknak. Mellettük rögtön egy emlék fog beugrani, eszünkbe jutnak rég elfelejtett családi tradíciók és elegánsabban fogunk viselkedni. Olyan, mint egy estélyi ruha, amelyben egy nő tartást kap, s viselkedése nem lesz hétköznapi.
De szükség van erre? Igen!
Korántsem mindig, de időnként igen. Általában csak arra gondolunk, hogy nekem most lazulnom kell, mert fáradt vagyok. Elég ma a farmer, nem kell a smink, a frizura, s hagyjuk az összetett mondatokat, maradjunk a tőmondatoknál. S végül már azt vesszük észre, hogy ez sem mindig jó, valami másra kezdünk vágyni. Ezért terítsük meg az asztalt egy-egy híres magyar porcelánnal, nemcsak a saját családunk emlékei miatt, hanem magunk miatt is. Próbáljuk ki az érzést!
S, mi az, ami közelebb hozhatja hozzánk a három, ma is gyártott, híres porcelánt? Az egy körút a porcelánok nyomában kis hazánkban. Én minden iskolában kötelezővé tenném, hogy legalább egyik gyárba cipeljék el a gyerekeket. Ha valaki pedig felnőttként nem volt még, akkor itt az ideje, hogy megragadja a családját és ellátogasson Herendre, Hollóházára vagy Pécsre.
Sokszor kritizáljuk saját hazánkat, hogy itt nincs semmi. Nagyon is sok dolog van, de hajlamosak vagyunk a leghíresebbeket elfelejteni. Tudtátok, hogy herendi porcelánt még a Bahamákon is lehet kapni? Vagy azt, hogy a mexikói Szépművészeti múzeum teteje Zsolnay kerámiával van bevonva?
S ennél is izgalmasabb, hogy ezek a gyárak látogathatóak, bepillanthatunk a porcelánkészítés titkaiba, megismerhetjük a technikákat, a mintákat, a mögöttük megbújó történeteket. S végül, még magunk is odaülhetünk egy porcelánrózsa készítés erejéig a formázó koronghoz.
Herenden egy egész napot el lehet tölteni a manufaktúra és a herendi porcelán történetének megismerésével. A múzeum, az alapító, Stingl Vince által berendezett első műhelyben kapott helyett, míg az utca másik oldalán, a Porcelániumban mi magunk is filmek és élő bemutatók segítségével pillanthatunk be a porcelánkészítés titkaiba. Készíthetünk porcelánrózsát, vagy kipróbálhatjuk a porcelánfestést, majd a gyárhoz tartozó, Apicius étterem és kávéház herendi porcelánban felszolgált finomságait is élvezhetjük.
Hollóházára, nemcsak a porcelángyár miatt érdemes ellátogatni, hiszen maga a falu is számos programot kínál, s fekvése (Magyarország legészakibb települése) a kis völgyben is fantasztikus kirándulási célpont. A gyárban a múzeum mellett itt is alkothatunk, a fehér porcelántárgyakra porcelánfestők segítségével egyedi mintáink kerülhetnek fel.
Az ország másik csücskében fekvő, a mediterrán városként is emlegetett Pécs ilyenkor tavasszal, talán a legkorábban kivirágzó város. A régi kis Zsolnay múzeum mellett, mára már ott pompázik a Zsolnay negyed, ahol a látványmanufaktúrán túl, interaktív varázstér, mauzóleum, bábszínház és galéria tiszteleg a Zsolnay család és az örökségüket megtekinteni vágyó látogatók előtt.
Itt tavasz, kiránduljatok el valamelyik porcelánmanufaktúrába és próbáljátok ki néha az asztalotokon is ezeknek a csodás magyar termékeknek a varázsát.
Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd az Élet sója blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, s megosztjuk a tapasztalatainkat.
