Donostia, ahogy a baszkok San Sebastiánt nevezik elbűvölő óvárosával, hihetetlenül kék tenger mellett elnyúló, homokos partszakaszaival, állandóan nyitvatartó bárjaival és csillagos éttermeivel minden látogatóját a mennyországba röpíti.
Az élvezetek városának, az enni szeretők Mekkájának is nevezik a lengyel Wroclaw mellett 2016-ban Európa Kulturális Fővárosa címet viselő spanyol, tengerparti várost. Aki a várost körbeölelő három magaslat közül mondjuk az Igueldo-ra a siklóval felkúszik, nemcsak Franciaországig lát majd el, hanem megcsodálhatja a kagylóalakú öblöt a homokos partszakasszal, a kikötő halászbódéit és a kis szigetet, Santa Clara-t, ahová akár úszva is átjuthatnak a bátrabb turisták.
A csöppnyi óváros épületei igen változatos képet mutatnak, hiszen 1813-ban óriási tűzvész pusztított a városban, amely után csupán egyetlen utcányi rész maradt épen, a Calle 31 de Agosto. A strandról a város szíve felé sétálva a Plaza de la Constitució mutatkozik meg elsőként, majd a Santa María bazilika és a San Vicente templom, s a város legöregebb épületével rendelkező XVI. századi domonkos kolostor. S nagyjából ezzel a kulturális, történelmi emlékek sorát be is fejezhetjük, no de San Sebastiánt nem a múltja, hanem a jelene miatt imádják a turisták.
Éttermei és bárjai vetekszenek Párizs gasztro negyedeivel, s Michelin-csillagos éttermeinek száma is fölöttébb magas. Ha a környéket, úgy 25 kilométeres körzetben is a városhoz csapjuk, akkor összesen 16 olyan éttermet találunk, amelynek már van csillagja, s többeknek már akár 3 is akad.
Aki azonban kerülné az éttermeket, annak a legjobb dolga a Mercado de la Bretxa-ban, azaz a piacon vagy a tengerpart halászbódéinál lesz. Elképesztő választékát találjuk majd a tenger gyümölcseinek, a halaknak, sajtoknak ezeken a helyeken.
Egy utazó azt írta San Sebastiánról, hogy ha a város “óvárosában lenne kerítés, akkor az txistorrából lenne, vagyis a baszkok szaftos-paprikás sütőkolbászából”, ugyanis már kora reggeltől kolbászillat lengi be az utcákat, keveredve a pékségekből kiáramló édeskés illattal.
Napközben már sok, de az este leszálltával pedig rengeteg pinxtobár nyílik ki. A pinxto a baszk tapas, azaz kis szendvics, kevés hal, rák, vagy egyéb apróság kis tányérra halmozva.
Legfőbb elfoglaltságuknak azt tekintik a helyi lakosok – de mi turisták is utánozhatjuk őket -, hogy egy este alatt több pinxtobárt bejárnak, s mindenhol csak egy pohár italt, s egy pinxtot fogyasztanak. Így a helyet is megismerik és végül jól is laknak. Ezt a tevékenységet errefelé potear-nak nevezik, azaz barátokkal végigkóstoljuk a várost.
S ha túl sokat potearoztunk volna este, akkor másnap ledolgozhatjuk a környék dombjainak, hegyeinek felfedezésével a fölösleges kalóriákat. A fent említett Igueldora nemcsak siklóval, gyalog is feljuthatunk. A kagylót formáló öblön és városon túl a végtelennek tűnő óceánban is gyönyörködhetünk. Szomszédja, az Urgull, ahonnan az Urumea folyó találkozását az óceánnal láthatjuk, s felfedezhetjük a tetején üldögélő erődöt, hiszen már a XII. századtól egy fontos katonai-védelmi pont volt ez a magaslat.
A város kikötőjéből rendszeresen indulnak hajók, amelyekkel eljuthatunk Pasaiba, ahol a környék, XVI. századi, legnagyobb tengeri iparágával ismerkedhetünk meg. Itt építették ugyanis a híres San Juan bálnavadász hajót és itt található ma is egy nagy hajóépítő gyár. A középkori bálnavadászatok emlékeit és a hajóépítés fortélyait egy óriási múzeumban tárják a látogatók elé.
Már csak néhány nap és hivatalosan is megnyitják a kulturális rendezvények sorát San Sebastiánban, ahol az egyik legnagyobb attrakció a zeneiskolák európai találkozója lesz, amelyre több, mint 10ezer fiatal zenészt várnak 26 országból a nyár folyamán. A békepolitika a művészetben címmel nyitnak majd egy óriási kiállítást és persze az Open-Air fesztivál sem maradhat ki a sorból, Nyári éjszakák álmai címmel. A programokról bővebben itt tájékozódhattok.
San Sebastián olyan lesz ebben az évben, mint egy pinxto, tányérunkra kerülhet egy kis napfürdőzés, túrázás, kultúra, gasztronómia, ipartörténet, s az egészet leöblíthetjük a savanykás txakoli-val (habzó fehérbor) vagy az édeskésebb sidra-val (almabor).
Jó utat spanyol földre 2016-ban.
Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd az Élet sója blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, s megosztjuk a tapasztalatainkat.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: