A lengyelek babáját a franciák rumba áztatták

Európa egyik leghíresebb karácsonyi vásárában sétálgattunk, s azt láttuk, hogy a franciák híres rumba áztatott babáit már egy üvegben mi is hazavihetjük. Azért mielőtt valaki rólunk, vagy a franciákról rosszat gondolna, s hívná a rendőrséget, elárulom, hogy szó sincs gyermekgyilkosságról, csupán a híres francia cukrászat egyik alkotásáról.

Egy lengyel király, az ő arab olvasmányai, a franciák kifinomult cukrászata és a karibi-térség isteni rumja hívta életre  a Baba au rhum, azaz rum baba süteményt. Talán éppen ezért nagy merészség is volt részemről a címben csak két európai népet említeni, mert ez a baba bizony nemzetközi. 

Találkozásom a híres rum babával először egy pályaudvaron történt meg, úgy, hogy sem ő, sem én nem utaztunk. Párizsban a Le Train Bleu étterem a Lyon pályaudvaron (Gare de Lyon) található. S aki most azt hiszi, hogy olyan kisrestiről van szó, az óriásit téved. Lehet, hogy egy egyszerű kis étteremnek indult valaha, de hamarjában a legelegánsabb pályaudvari étteremmé vált.

Fotó forrása: www.flickr.com

Ahhoz a bizonyos kék luxus vonathoz kapcsolódik a története, amely Calais kikötőjét kötötte össze Dél-Franciaországgal a XIX. században. Hírességek, gazdag franciák utaztak rajta a napfényes Riviérára, s a hosszú utat Párizsban egy jó ebéddel törték meg. Számos filmből is ismerhetjük az éttermet, hiszen itt forgatták a Nikita, a Micmacs egy-egy jelenetét, de itt ebédelt már Mr. Bean is, amikor szabadságra utazott. S itt vacsoráztunk mi, amikor Párizs magához láncolt bennünket – csak, hogy a hírességek sorát folytassam. 🙂

Fotó forrása: www.flickr.com

 Azon a bizonyos első találkozáson a pincér egy óriási baba süteményt tett le az asztalra. Csaknem egy fél kilogrammos kenyérrel vetekedett a nagysága. S kissé kigömbölyödő fejecskéje alapján pólyás babára hasonlított. (Legalábbis ekkor én azt hittem, hogy alakja miatt hívják babának!) Komótosan elvágta a garçon, majd franciás lazasággal letett egy üveg rumot az asztalra. Miután a babát úgy fogyasztják, hogy a tésztának a rumban kell tocsognia, egy ekkora adag süteményre csaknem az egész üveg rumot kellett az asztaltársaságunknak ráönteni. Amikor a baba már jól érezte magát, akkor elkezdhettünk mi is élvezkedni, mármint kulinárisan. 🙂

Fotó forrása: www.flickr.com

Az egyszerűnek tűnő alaptészta a rummal csodálatos ízvilágot hozott létre, ezért későbbi francia kalandozásaink alkalmával sem tudtunk neki ellenállni. Dél-Franciországban kis muffinformában sütve és szintén rumban totyogva faltuk,

Fotó forrása: www.flickr.com

egy étteremben pedig tortácskaként, közepében rumadagolóval élvezhettük. 

Fotó forrása: www.flickr.com

S most Colmarban, a karácsonyi vásár forgatagából egy kis üzletbe menekülve megláttam befőttes üvegekbe zárva, a rumban úszkálva a kis süteményeket. Baba au rhum, amit hazavihetünk. S már nemcsak rummal, hanem Grand Marnierrel, Armagnac-al is árulták. Izgalmunk egészen hazáig tartott, s mondhatom megérte. Isteni desszert, s ajándékba sem rossz! Ugyanis elkészíteni nem nagy ördöngősség, s ezzel a tálalással hetekig eláll!

Fotó: dr. Bagó Tünde

Na de minden fantasztikus édességnek van egy érdekes története, ez alól a Baba au rhum sem lehet kivétel. A XVIII. században egy Sztaniszláv Leszcynski nevű lengyel király száműzetésbe kényszerült vonulni Elzászba. (Ohh, szegény, hogy én is milyen szívesen vonulnék oda száműzetésbe, főleg azok után, hogy Colmarban bolyongtam egy napot!) Szóval a királyunknak volt egy cukrász tanulója, Nicolas Stohrer, aki a lengyel babka kalácsot (cilinder formájú kelt tészta) fejlesztette tovább Malaga borral, sáfránnyal, mazsolával és vanília sodóval. S mivel a jó király éppen az 1001 éjszaka meséit olvasta akkoriban (Ali baba volt a kedvence), s persze szívében még lengyel volt, az új süteménynek a Baba nevet adta. Babka, baba, de hol a rum? 

Nos, az csak később csatlakozott! A cukrásztanulóból cukrász lett, előbb Versaillesba, majd Párizsba került, s ott nyitott egy kis cukrászdát a Rue Montorgueil-en, ahol még ma is megtalálható az üzlete. Monsieur Stohrer leszármazottai továbbfejlesztették a babát. Brioche tésztából kezdték el készíteni és megtöltötték tejszínnel és vanília sodóval. Majd a sütés után jött a rum! S a Montorgueil negyedben ma már négy variációját árulja a család a rum babának: L’Ali Baba – az eredeti recept szerinti tészta sáfránnyal, rummal, mazsolával és vanília sodóval, Le baba chantilly – tejszínnel, Le baba rhum nature – “csak” rummal és Le baba aux fruits – bogyós gyümölcsökkel. 

Fotó forrása: www.stohrer.fr

Számos variációja megtalálható a világban, s sok, könnyen elkészíthető receptet is találhattok a neten. A cafeblog egyik gasztrobloggerének receptjét itt találjátok, de egy másik híres gasztroblog nápolyi útján is ráakadt a rum babára! Én biztosan kipróbálom, mert úgy gondolom, hogy az ízvilágán, a történetén túl izgalmas ajándék is lehet karácsonyra a gasztronómiáért rajongó barátoknak, családtagoknak. 

Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd az Élet sója blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, s megosztjuk a tapasztalatainkat.