A Sankt Gallen-i kolostor tetején lévő szélkakast szerette volna megszerezni két magyar, akik azt gondolták, hogy az csakis aranyból lehet. Felmásztak a toronyba, de nem bizonyultak jó “hegymászónak” és a mélybe zuhantak. Holttestüket a templom ajtófélfái között égették el társaik, s szerencse, hogy a kőépület nem kapott lángra.
Legutóbbi Sankt Gallen-i kiruccanásunkra gondolva az jutott eszembe, hogy mennyi mindent láthatott volna a két magyar, ha nem az arany utáni vágy hajtja őket! Ha csupán szétnéztek volna a toronyból, a kakas mellől!
Láthatták volna a domborulatairól és harsány zöldjeiről híres Appenzell vidéket.
Látthatták volna, ahogyan a svájci parasztok felvonulnak teheneikkel az alpesi legelőkre, s ott elkészítik a híres Appenzeller sajtot.
Látthatták volna, ahogyan az egykori kolostorközpontból a világ leghíresebb és legrégebbi könyvtára lesz.
Látthatták volna, ahogyan a város fagerendás házainak erkélyei nyugalmat sugároznak az utcákon.
Látthatták volna, ahogyan Coco Chanel, Armani, s Dior itt vásárolja meg modelljeihez a csipkét, a hímzett anyagokat, s Sankt Gallenből világhírű textilváros lesz.
Látthatták volna, ahogyan az alpesi falvakból emberek százai hódítják meg az Alpok közeli csúcsait, köztük a Säntist.
Látthatták volna, hogyan gyűjtenek össze egyetlen múzeumban 260 svájci sörfőzdéből 2000 különböző sörösüveget.
Látthatták volna, hogyan készül a fenséges svájci csoki a Maestrani csokigyárban a város közelében.
Látthatták volna, hogyan hódítja meg a környéket és templomjait Watt, a svájci reformátor és a reformáció.
Látthatták volna, hogyan lesz egy XV. századi receptből mára a város egyik leghíresebb kulináris csúcspontja a sültkolbász.
Látthatták volna, ha ők nem a 926-ban a Boden-tó környékén kalandozó magyar csapatok katonái lettek volna. S látthatták volna, ha maradnak – ahogyan bizonyára maradt is néhány magyar – a vidéken és nem vágtatnak vissza a zsákmánnyal a nemrég honfoglalt hazájukba.
Alig hittem a szememnek, amikor a Sankt Gallen-i könyvtár után kutakodtam és ráakadtam IV. Ekkehart kolostortörténeteire a X. századból. S mivel a Sankt Gallen-i kolostor könyvtárában ma is több száz 1000 évnél is régebbi könyvet őriznek, hiteles forrásból tudhattam meg a kalandozó magyarok betörését a kolostorba. Itt olvashattok még érdekességeket a magyarok Sankt Gallen-i tartózkodásáról (eleinte a szöveg német, majd magyarul is megtalálható ugyanaz).
Sankt Gallent érdemes úti célként kitűzni, ahogyan azt a fotókból is láthattátok. Nincs messze Ausztria felől, s a Boden-tótól sem.
A szövegben megtaláljátok a múzeumok, érdekességek weboldalaira vezető linkeket is!
Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd az Élet sója blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, s megosztjuk a tapasztalatainkat.