Ugorj dzsipbe és etesd a vadon élő állatokat! Nem, ez nem egy afrikai utazás szlogenje, ez a Hortobágy vendégcsalogatója. Unalmas lenne a puszta vagy a kilenclyukú híd? Osztálykirándulás idején bizonyára az volt, de felnőttként visszatérni, s igazi dzsipes szafarin részt venni sokkal izgalmasabbnak tűnik. S ez nem minden abból a féltucatnyi különleges kalandból, amire Hajdú-Bihar megyében akadtam.
Szerettem Debrecent az egyetemi éveim alatt, még akkor is, ha sokan tanyasi városnak tartották. Debrecen sokkal több volt annál. Ahogyan Hajdúszoboszló is, gyermekkorom nagy fürdőzéseinek helyszíne. Bármennyire is hihetetlen, de én még a pusztát és a kilenclyukú hidat is előszeretettel látogattam szüleimmel vagy osztálytársaimmal. Kíváncsi voltam, milyen programokra találok most ezen a vidéken.
Debrecen és a nagyobb városok kimaradnak, hiszen az ottani programokról már sokan sokfélét írtak. Itt találtok egy jó kis írást az Alföld fővárosáról, s itt pedig Hajdúszoboszló ajánlja magát.
Nézzük meg, hogy mit találunk még Magyarország negyedik legnagyobb megyéjében, kalandozzatok velem!
Az első különleges kaland, amely engem nagyon csábítana, a dzsipes szafari a Hortobágyon. Őstulkok és vadlovak nyomába eredhetünk, megfigyelhetjük őket közvetlen közelről és még etethetjük is. Közben megismerhetjük a puszta növényvilágát és átélhetjük a végtelenség érzését. A Hortobágy, éppen a végtelenségéből adódóan csodás naplementét is kínál, amelyet egy újabb szafari keretében élhetünk át.
Köztudott, hogy a csárdák már a középkorban a forgalmas útvonalak mellett épültek.
Ilyen ősi út volt a Só-út is, amelyen a Máramarosi sóbányákból tutajon szállított sót vitték a felső-tiszántúli vidékre. A „Csárdák útja” tematikus útvonal a régi, Debrecen és Pest közötti állathajtó, kereskedelmi és postaútvonalként is szolgáló Sóúton vezeti végig a látogatókat, több helyszínen bemutatva a Hortobágy környéki csárdák, és a pusztát benépesítő pásztorok világát – írja róla a Hortobágyi Nemzeti Park. Az alábbi kisfilm garantáltan kedvet csinál ahhoz, hogy végigjárjuk a csárdákat, megismerjük az egykori közlekedést, az itt élő pásztorok életét, s a még ma is működő fogadókban kóstoljuk meg a puszták ételeit.
Az ország egyetlen vízi vágóhídja Nagyléta és Vértes között, a Konyári-Kálló vízfolyás felett található. Hogy miért vízi vágóhíd? Nos, éppen azért, amiért egy vízfolyás mellett található. Természetes lemosást biztosított a Konyári-Kálló vízfolyás az állatvágásoknál. A boltíves, tégla alapon nyugvó, párját ritkító agráripari jellegű, műemlék épületben a hentes és mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. Sajnos csak előzetes bejelentkezéssel látogatható, de szerintem egy telefont megér.
A Hortobágyi kézművesudvar 12 látványműhelyében 11-féle kézműves mesterség mutatkozik be. Valamennyi a tájra jellemző, a Hortobágyon egykor élő mesterek műhelyeinek leképezése. Magunk is kipróbálhatjuk a mesterségeket a szappankészítéstől a bőrművességig, s hazatérhetünk egy saját készítésű debreceni pártával vagy csikós ostorral.
A nagycserei pihenőközpont páratlan értéke az úgynevezett Ördögárok, melynek eredetét még ma is homály fedi. A legvalószínűbb, hogy a Római Birodalommal 322-ben szövetségre kényszerített szarmaták áshatták ki és a germán népek 370-ben kezdődő támadásaival szűnt meg a jelentősége. Része egy csaknem 1260 km-es védőműrendszernek, amelynek nyomait a Dunakanyartól a Tiszáig, valamint Debrecenig is meg lehet találni.
Zsákán a Rhédey kastélyban megtudhatjuk, hogyan lesz egy Rhédey lányból II. Erzsébet brit királynő ükanyja. S, persze rajta kívül még a család további híres tagjainak történeteivel is kalandozhatunk a múltban. Megismerhetjük a Twinings tea, mint az angol királyi család hivatalos beszállítójának történetét, s betekinthetünk Madarász Gyula festőművész munkásságába, valamint az ikonfestészetbe.
Debrecentől 16 km-re a Hókuszpókusz Szabadidőparkban akár nyáron is síelhetünk, hófánk csúszdán söpörhetünk végig, 8D-s moziban ámulhatunk és még lézerharcban is részt vehetünk. A legjobb pedig az, hogy a park 0-100 éves korig mindenki számára nyitva áll.
S ha inkább nyugodtabb kalandokra vágyunk, akkor csücsüljünk ki a látóképi víztározó partjára és fogjuk ki az aranyhalat.
Remélem sikerült kicsit felkelteni az érdeklődéseteket Hajdú-Bihar megye kalandos oldala iránt is. Akinek vannak hasonló ajánlatok a tarsolyában, az ne kíméljen, írjon!
Ha tetszett a cikk és szeretnél velem utazni máskor is, akkor kövesd az Élet sója blog Facebook oldalát, ahol bejárjuk az egész világot, s megosztjuk a tapasztalatainkat.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: