<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Élet sója</provider_name><provider_url>https://eletsoja.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Bagó Tünde</author_name><author_url>https://eletsoja.cafeblog.hu/author/bago_tunde/</author_url><title>Füstös élmények a csúcson</title><html>&lt;p&gt;Az olasz prosciutto, a spanyol jamón serrano és jamón ibérico, az angol yorki sonka, a belga ardenneki füstölt sonka, a vesztfáliai boróka fölött füstölt sonka és a fekete-erdei sonka mind-mind egy-egy fogalom. Ki erre esküszik, ki arra. Én mostanság a fekete-erdeit pártolom, amióta belebotlottam a sonkamúzeumba pedig már azt is tudom, hogy miért ízlik annyira nekem. Mit gondoltok, hogyan készül a fekete-erdei sonka?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;A Feldberg&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kutatásaimhoz, amelyek a Fekete-erdő feketeségére vonatkoztak (korábbi cikket a témában &lt;a href=&quot;https://eletsoja.cafeblog.hu/2015/05/27/miert-fekete-a-fekete-erdo/&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;lásd itt&lt;/a&gt;), hozzá tartozott a személyes tapasztalatszerzés. Elbarangoltunk hát hűséges társammal és fotósommal a Fekete-erdő legmagasabb pontjára, a Feldbergre, hogy fentről is szemügyre vegyük a Fekete-erdő feketeségét.&lt;/p&gt;
[caption id=&quot;attachment_3131&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;600&quot;]&lt;a href=&quot;https://eletsoja.cafeblog.hu/files/2015/05/kilato_a_Feldbergen.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;wp-image-3131 size-large&quot; src=&quot;https://eletsoja.cafeblog.hu/files/2015/05/kilato_a_Feldbergen-600x377.jpg&quot; alt=&quot;kilato_a_Feldbergen&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;377&quot; /&gt;&lt;/a&gt; Fotó: dr. Szalai Krisztián[/caption]
&lt;p&gt;S mivel imádunk a csúcsra törni, nem volt nekünk elég a hegy teteje, hanem még az ott álldogáló toronyba is fel akartunk mászni. A kilátás fantasztikumától elbűvölve lifteztünk lefelé, amikor az első szinten ott termett egy felirat: &lt;a href=&quot;http://www.hochschwarzwald.de/Media/Attraktionen/Schwarzwaelder-Schinkenmuseum&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Sonkamúzeum&lt;/a&gt;.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;A sonkamúzeum&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Aprócska terem, körpanoráma, s egy interaktív kiállítás a fekete-erdei sonka titkairól. Na jó, azért a lényeget teljes egészében nem árulták el, de mire végignéztük a kiállítást, már világossá vált, hogy miért is ízlik olyan nagyon nekünk ez a finomság.&lt;/p&gt;
[caption id=&quot;attachment_3143&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;397&quot;]&lt;a href=&quot;https://eletsoja.cafeblog.hu/files/2015/06/DSC2086.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;wp-image-3143 size-large&quot; src=&quot;https://eletsoja.cafeblog.hu/files/2015/06/DSC2086-397x600.jpg&quot; alt=&quot;_DSC2086&quot; width=&quot;397&quot; height=&quot;600&quot; /&gt;&lt;/a&gt; Fotó: dr. Szalai Krisztián[/caption]
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;A nagy titok&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A fekete-erdei sonka (schwarzwälder Schinken) egy védett termék, amelynek gyártása több, mint 300 évre nyúlik vissza a Fekete-erdőben. A hűtők korát megelőzően a disznótorok utáni konzerválás hozta létre a sózást és a füstölést - ez eddig ismerős, ugye? Sok kísérletezés után úgy gondolták a fekete-erdei parasztok, hogy a disznó sonkája a legalkalmasabb egy fűszerbe pácolásra, sózásra és hidegen füstölésre. Összeválogatták a fűszereket, amelyek összetételét ma is nagy gonddal titkosan őrzik, s csak annyit árulnak el, hogy a pácba jól jön a babérlevél, a borókabogyó, fahéj, a só, a bors, a fokhagyma, a szegfűszeg, s a koriander. S miből mennyi? No ez a nagy titok. A pácolás-sózás után két hétig egy szárító helyiségben csüngnek a sonkák, majd irány a füstölő kamra. S itt jön egy újabb titok, amely ma már nyilvános, ez pedig nem más, mint a Fekete-erdő fáinak, a tűlevelűeknek az önfeláldozása az isteni sonkáért.&lt;/p&gt;
[caption id=&quot;attachment_3145&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;600&quot;]&lt;a href=&quot;https://eletsoja.cafeblog.hu/files/2015/06/tűlevél.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;wp-image-3145 size-large&quot; src=&quot;https://eletsoja.cafeblog.hu/files/2015/06/tűlevél-600x131.jpg&quot; alt=&quot;tűlevél&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;131&quot; /&gt;&lt;/a&gt; Fotó: dr. Szalai Krisztián[/caption]
&lt;p&gt;A hidegen füstöléshez ugyanis a tűlevelűek ágait, s a fa forgácsait használják. Vigyázat, ez hideg füstölés, azaz nem szabad 15-25 foknál melegebbnek lennie a füstölő csatornában. A füstölés után ismét egy kis pihenés, amely során állandóan figyelik, hogy mikor éri el a fekete-erdei sonka a megfelelő minőséget.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ezután már csak csomagolni és fogyasztani kell. Apropó fogyasztás! Nagyon fontos felhívás a múzeum részéről, hogy a sonka csomagolását fogyasztás előtt 15 perccel ki kell nyitni, hogy annak aromája a legjobban kibontakozhasson.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Régen és ma&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Fekete-erdő parasztgazdaságaiban eleinte a konyhák szolgáltak füstölésre. S mielőtt azt gondolnánk, hogy az mennyire borzasztó lehetett, látnunk kell előnyeit is. A tűzhely fölött, ahol a füst szabadon indult útjára, vesszőket rögzítettek, amelyre a sonkát, a kolbászt és a szalonnát akasztották.&lt;/p&gt;
[caption id=&quot;attachment_3144&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;397&quot;]&lt;a href=&quot;https://eletsoja.cafeblog.hu/files/2015/06/DSC2091.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;wp-image-3144 size-large&quot; src=&quot;https://eletsoja.cafeblog.hu/files/2015/06/DSC2091-397x600.jpg&quot; alt=&quot;_DSC2091&quot; width=&quot;397&quot; height=&quot;600&quot; /&gt;&lt;/a&gt; Fotó: dr. Szalai Krisztián[/caption]
&lt;p&gt;Miközben főztek, azok füstölődtek, majd a füst vándorolt tovább a gerendázat felé, ahol szintén egy konzerváló munkát végzett amellett, hogy még a gerenda lobbanékonyságát egy esetleges tűz esetén csökkentette. A füstgomoly majd a padláson rakott rendet, kiirtotta az ott elszaporodó bogarakat és férgeket, s egy kis kitérővel még az istállók nedvességét is kiszárította. Mire a füst mindezt a munkát elvégezte, már a sonka is készre füstölődött és fenséges csemegeként került a családok asztalára.&lt;/p&gt;
[caption id=&quot;attachment_3147&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;600&quot;]&lt;a href=&quot;https://eletsoja.cafeblog.hu/files/2015/06/154.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;wp-image-3147 size-large&quot; src=&quot;https://eletsoja.cafeblog.hu/files/2015/06/154-600x376.jpg&quot; alt=&quot;154&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;376&quot; /&gt;&lt;/a&gt; Fotó: dr. Szalai Krisztián[/caption]
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;S hogyan eszem én a fekete-erdei sonkát?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Azt hiszem az összes sonka közül ezt szeretem a legjobban. Az én ízlelő bimbóim imádják a tűlevél kiváltotta aromát, a füstös ízt és a háttérből felvillanó fűszereket. Eszem hát csak úgy a csomagból kikapva, vagy megpirítva, spárgára tekerve, vagy húsokba töltve. Próbáljátok ki ti is a spárgás verziót, amelyhez nem kell mást tenni, mint kettesével a spárgát fekete-erdei sonkába tekerni, sütőbe tenni, kevés vajat rakni alá, megszórni egy kis sajttal (parmezán vagy gouda) és 10 percig légkeverés 180 fokon, majd grillezve süssétek még 5 percig. A spárgaszezon legzamatosabb vacsorája lesz!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://eletsoja.cafeblog.hu/files/2015/06/154-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>