Van két szabadnapod? Találtál egy kedvezményes repjegyet Osloba? Akkor irány Norvégia! Mutatom, hogy miért érdemes 48 órát tölteni a norvég fővárosban. Véleményem szerint – jó szervezéssel, kipihent lábakkal – két nap alatt is belekóstolhatsz a fjordok és a vikingek világába. Nekünk sikerült. Norvég túránknak csupán egyik állomása volt a főváros, s éppen ezért nem jutott… Tovább »

Norvégia az az ország, ahol nemcsak a természet, hanem a közlekedés is meglepetéseket tud okozni. Alig vannak autópályák, gyorsforgalmi utak, viszont annál többször hallunk valami olyat a navigációs eszközünktől, amit máshol csak ritkán.  Amikor először jártunk az északi országban, meglepve tapasztaltuk, hogy egyes utak olyan keskenyek a fjordok partján, hogy nekem, mint alföldi kislánynak az… Tovább »

Játsszunk utazási irodás társasjátékot, amelyből kiderül, hogy melyik az az európai ország, amely megváltoztathatja az életed, elrabolja a szíved, s megsózza a napjaidat.  Van, akinek csak egy kedvence van, de azért mindent odaadna! Megtanulja azt a nyelvet, megkóstolja az ételeiket, rendszeresen issza a borukat, s folyamatosan oda vágyik. Beleássa magát az ország múltjába, s jelenébe…. Tovább »

Norvégiáról manapság egyre több fotósorozat jelenik meg az interneten, egyre több blogger ír róla és a hivatalos statisztikák szerint is emelkedik az országba látogató turisták száma. Egészen más azonban megnézni a végtelen számú természeti csodával megáldott országot a laptopunkon, s egészen más élőben tapasztalni. Az utazási magazinok, útikönyvek ezernyi látnivalót, ezernyi “ezt meg kell nézni”… Tovább »

A nagy utazások, nagy távolságok végtelen variációt kínálnak szállásra. Lakhatunk szállodában, apartmanban, sátorban, lakóautóban, panzióban és bérelt házban. Amikor először jártunk Norvégiában, akkor végig szállodák vendégei voltunk. Akkor még csak a jó nevű szállodáknak hittünk, s nem voltunk elég bátrak valami más, valami különlegesebb kipróbálására. Azóta sokat fejlődtünk a Férjemmel és ma már racionálisabban, bátrabban… Tovább »

Gyermekkorom óta problémáim vannak a hegymenettel. Sík terepen bármikor, bármennyit (na jó, ésszerű határokon belül), de ha már emelkedik a terep, akkor én nyögök. Maradandó emlék lesz mindig, amikor alföldi gyerekként a Kékesre vittek a szüleim kirándulni. Hát, hogy is mondjam, kellett apukámnak egy ideig szépen, majd határozottan agitálnia, hogy felmenjek gyalog a legmagasabb magyar… Tovább »